Somogyzsitfa 1951-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével. Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.

Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt.

Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.

Felsőzsitfa

Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni.

1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt.

A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura.

Neve az 1536 évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő.

1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban.

Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt.

1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona.

1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig.

1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi kastélyt is.

 

A községhez tartozó Szőcsény-puszta helyén a középkorban jelentékeny falu feküdt:

Szőcsény

Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen néven említették először az oklevelek.

A településnek az 1411-1413 közötti években már plebániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik.

1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt.

1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt.

1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura.

1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg.

Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt.

Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.

Somogyfejéregyház

Somogyfejéregyház, Fejéregyház Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél.

1368-ban I. Lajos király fiusította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka.

Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette.

1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt.

1580-ban a török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt.

1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.

 

A II. világháború után közigazgatásában először önálló volt, majd Somogysámsonhoz társult, s 1995-től újra önálló.

1998-tól Csákánnyal Körjegyzőséget alkot, 2011-ben csatlakozott Somogysámson és 2012-ben Szőkedencs község is.

 

Látnivalók és nevezetességek

           

A Véssey-kastély Parkja csodálatos élményt nyújt. A bejáratnál jobbról és balról is jegenyefák fogadnak. Szemben a 120-130 éves hársfasor a tanműhelyek felé vezet, de közben fiatal tölgyfákat veszünk észre.

Az egyiket 1986-ban Péchy Blanka ültette, melynek testvérpárja Arany János sírján látható a kipusztult tölgyfa helyett. Kelet felől csoportos lucfenyő, nyugatról platán és vadgesztenye, a telepítés középpontjában pedig egy vérbükk, két oldalán egy-egy liliomfával látható. A kastélypark magnóliái és vadgesztenyefái között olyan különlegességek is találhatóak, mint a rózsaszín virágú liliomfa, a sárga és lila virágú vadgesztenye. A kastély előtti puspáng sövény régen a család címerét formázta. A kastély mögött minipark fogadja a látogatót, melyre egy japánakác felügyel. A régi parádésistálló ma tanmű-hely, mellette egy 35-40 m átmérőjű szabinboróka - kúszófenyő - lapul meg. Kicsit lejjebb a vadaskert lakóival, ezüstfácánnal, törpetyúkkal, japánrécével, tőkés-récével, szirtifogolypárral, muflonnal, őz-sutával, őzbakkal és vaddisznóval találkozhatunk. A parádésistálló másik oldalán vörös- és páfrányfenyő vagy ginkófa, ez utóbbi gyógynövény, valamint a sokszögletű termésű hikoridió az érdekesség. A fóliasátrak végénél álló szomorúbükkfa mellett elhaladva a török kori vár romjaira épülő Véssey család kápolnáját láthatjuk, melyet háromsoros vizesárok vesz körül még most is. 1572-ben Palat Jeromos kanizsai építőmester jelentésében már megemlítette az árokrendszert. Az 1550-es években, a településen Zékel Ferenc tulajdonlása idején kezdődött a már meglevő templom körül a vár építése, amely a Nagyberek és a Zala mocsaras vidékének balatoni vég-vári láncolatának lett a tagja. 1566-ban Szigetvár ostroma után a somogyi és zalai kisebb várak őrségei, így a szőcsényi vár őrzői is, váraikat felgyújtva, azokat elhagyva menekültek a törökök támadása elől. Később Zrínyi Ilona építtette újjá az erődítményt, és helyezett el benne őrséget. A megerősített vár Szenyér, Csákány, Öreglak és Fonyód váraival Somogy vármegye északi sarkában évtizedekig kijelölte a török hódoltság határát. Valószínűleg Kanizsa elfoglalása után került török kézre, s ettől kezdve pusztulásnak indult. A templomot Jankovich István építette újjá és alakította át Szent Vendel-kápolnává 1750-ben. A XIX. század közepén a birtok gróf Széchenyi Pál, majd fia Tódor tulajdona volt. Véssey Sándor 1872-ben vásárolta meg Zsitfát és Szőcsénypusztát. Ő és fia Lajos alakította ki a település ma is látható képét. Az eklektikus stílusú kastély 1890-re épült fel, benne eredeti kandallót és menynyezeti freskókat láthatunk. A Vár-hegy meredek oldalába utat vájtak, hogy a szemközti oldalban épített családi temetőt könnyen elérhessék. Az omlás veszélye miatt téglamellvéddel erősítették meg, így kocsival is lehetett közlekedni a sétaúton. Érdekesség, hogy a falat réz, vas elemek alkalmazásával szárították, a kastélyparkot és egyes művelt területeket alagcsöveztek, vízrendszeres fűtés volt, tégla- és cserépégető üzem működött: a téglákban, cserepekben VS, VL monogramot égettek. A háromköves, kéthengeres vízimalom, a gőzcséplőkészlet, a kévekötő- és marokrakógép mind a kor magas technikai vívmányainak alkalmazását igazolja. A felvirágzott birtok a vármegye legjobb gazdaságai közé számított, Kunfi Zsigmond elismerését is kiváltotta. A kastélyparkban érdemes megcsodálni az ámbrafát, a jegenye- vagy piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát, a sétányon a 25 m magas szil-fát, amely átvészelte az európai szilfavészt és utódai már jelentkeznek, a számos 1 m körüli átmérőjű, bükk-, tölgy- és cserfát, a felújításra váró magtárépületet, az iskola szabadtéri sportpályáit. A kastélyparkot egy parkerdő övezi, benne a Margit-temető, ahová a Margit-sétány vezet. Véssey Sándor lánya, Margit volt a temető első halottja.

Somogy-fehéregyházán emlékmű és emléktábla őrzi a világháborúk hősi halottainak emlékét.

 

Események

A hajdani nagy búcsújáró helyen, Fehéregyházán-Felsőzsitfán Mihály-napi, Szőcsénypusztán Szent-Vendel-napí búcsút tartanak.

 

louboutin pas cher chaussure louboutin pas cher louboutin soldes air max pas cher nike air max pas cher louboutin pas cher louboutin soldes louboutin pas cher louboutin soldes nike tn nike tn pas cher tn pas cher tiffany outlet online tiffany outlet louboutin pas cher louboutin soldes hogan outlet hogan outlet online scarpe hogan outlet tiffany outlet tiffany outlet italia hogan outlet hogan outlet online scarpe hogan outlet air jordan air jordan pas cher jordan pas cher air jordan site officiel air max pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher nike tn pas cher air max pas cher air max pas cher